Az algoritmus mint nemzetstratégia: a kínai MI-felsőoktatási modell tanulságai

Szerzők és előadók

Salát Gergely

Szekció és helyszín

MI, Kína és az algoritmikus társadalom
2026. november 26., csütörtök · 11:30–12:45
107-es terem, Szentkirályi utca 28.

Teljes, beküldött absztrakt

Az előadás azt vizsgálja, hogy a kínai állam milyen eszközökkel irányítja a felsőoktatás és a mesterséges intelligencia kapcsolatát, és milyen következményekkel jár, amikor az MI nem pusztán technológiai újításként, hanem nemzetstratégiai kérdésként jelenik meg az oktatáspolitikában. Kína az elmúlt években tudatosan és központilag szervezte újra a mesterséges intelligenciához kapcsolódó képzési, kutatási és innovációs rendszert: az állami tervek, az egyetemi programok, a vállalati együttműködések és a munkaerőpiaci célok egyre szorosabban kapcsolódnak össze. Az előadás bemutatja, hogyan épült ki ez az irányítási modell a 2017-es „Új generációs MI fejlesztési tervtől” a 2024-es „AI+” cselekvési terven át a 15. ötéves tervig. Ennek eredményeként Kínában gyorsan bővült az MI-képzések száma, megerősödött az egyetemek, az állam és a technológiai nagyvállalatok együttműködése, valamint az MI egyre inkább az általános felsőoktatási műveltség részévé válik. A modell pozitívuma tehát a stratégiai következetesség, a gyors koordináció, a nagy léptékű tehetséggondozás és az oktatás, kutatás, iparpolitika közötti kapcsolat tudatos erősítése. A kínai példa ugyanakkor a folyamat árnyoldalaira is rávilágít. A felsőoktatás állami-stratégiai átszabása a közvetlenül „hasznosnak” tekintett területek felértékelődéséhez vezet, miközben a bölcsészet, a művészetek és az idegen nyelvek pozíciói gyengülnek. A szakbezárások, a diplomás munkanélküliség és az MI munkaerőpiaci hatásai együttesen azt mutatják, hogy a technológiai verseny könnyen leszűkítheti a felsőoktatásról való gondolkodást gazdasági és stratégiai hasznossági szempontokra. Az előadás fő tanulsága, hogy az MI felsőoktatási integrációja nem pusztán technikai vagy szervezeti kérdés, hanem értékválasztás is. A kínai modellt ezért nem átvennünk vagy elutasítanunk kell, hanem tanulmányoznunk: tapasztalatai segíthetnek abban, hogy Európa és az európai egyetemek tudatosabban találják meg saját útjukat az MI korában.

Forrás