KONFERENCIA-ELŐADÁS
Miért gondolkodik másként Kína és Európa a mesterséges intelligenciáról?
2026-11-26 12:05–12:20
Szerzők és előadók
Szekció és helyszín
MI, Kína és az algoritmikus társadalom
2026. november 26., csütörtök · 11:30–12:45
107-es terem, Szentkirályi utca 28.
Teljes, beküldött absztrakt
A mesterséges intelligencia megjelenése és fejlődése napjainkra a globális nagypolitika és a gazdasági rivalizálás egyik legfőbb forrásává vált. Jelen kutatás azt vizsgálja, hogy a világ különböző régiói – kiemelten az EU és Kína – miért mutatnak gyökeresen eltérő attitűdöket a technológia irányába, és ez hogyan befolyásolja a globális szabályozási környezetet. Míg Európában az uniós MI-rendeletet (AI Act) a kockázatkerülés és az adatvédelem dominálja, addig Ázsia jelentős részén a technológiát gazdasági megmentőként és a demográfiai kihívások kulcsaként kezelik. A tanulmány rámutat, hogy e különbségek gyökerei nem a technológiai fejlettségben, hanem a kulturális és történelmi tapasztalatok különbségében keresendők. Európa digitális álláspontja a felvilágosodás egyéni szabadságjogaiból és a 20. századi diktatúrák történelmi traumáiból táplálkozik, ami bizalmatlanságot szül az adatgyűjtéssel szemben. Ezzel szemben Kína megközelítése pragmatikus, célvezérelt. A konfuciánus kollektív értékrend és a társadalmi stabilitás prioritása a közösség érdekét helyezi előtérbe, ami lehetővé teszi a centralizált, Big Data alapú innováció gyors és szisztematikus kibontakozását A kutatás konklúziója szerint a két régió eltérő választ ad a mesterséges intelligencia szabályozásának mikéntjére. Míg Európa a szigorú szabályozási környezet miatt az innovációs dinamika lassulását kockáztatja, addig Kína a gyors technológiai implementáció és a társadalmi hasznosíthatóság maximalizálására törekszik.